Január

2012 január 5. | Szerző: terezanyu |

 Annyit gondolkodtam már azon, hogy mi lesz ha…….aztán mindig volt valahogy. Tudom ide mindig panaszkodni járok 😀 ez a szemetesládám. Tulajdonképpen boldog is lehetnék, igaz nem vagyok elégedett a sorssal az élettel, de tisztában vagyok vele, hogy vannak olyanok akik sokkal rosszabbul élnek.

Mindig is szerettem volna valaki lenni, aki tesz valamit, akire felnéznek és elismerik a munkáját. Feláldoztam volna érte akár a magánéletemet is, úgy érzem attól boldogabb lennék. De i tudja, lehet akkor meg az hiányozna, hogy legyen egy társam. Van egy példa előttem. Orvos, és jó orvos emberséges szereti azt amit csinál és jó is benne, tönkre ment a magánélete és vele együtt a karierje is….

Vajon meglehet teremteni az egyensúlyt a mai világban????