….
2011 június 5. | Szerző: terezanyu
..Mindig azt mondogattam egyedül boldogabb lennék, ott lenne a munkám a barátaim, de hogy valami állandóan is legyen az életemben?…Több hátránya van mint előnye…nyilvánvalóan túltettem magam ezen ..okkal mondogattam,hogy boldogabb lennék egyedül, nem azért mert úgy gondoltam, egyedül boldogabb lehetnék…azért mert úgy gondoltam ha szeretnék valakit aztán szétmennénk talán nem élném túl. könnyebb egyedül lenni, mert mi van ha rájössz, hogy szükséged van a szeretetre, de nem kaphatod meg..mi van ha megszereted és támaszkodsz rá, mi van ha erre alapozod az életed és aztán minden szertefoszlik? Túl élhetsz ekkora fájdalmat? A szerelem elvesztése olyan mint egy szervkárosodás mintha haldokolnál. Az egyetlen különbség hogy a haldoklás egyszer véget ér …ez? Örökké is eltarthat……
minden-napok-
2011 május 26. | Szerző: terezanyu
Az ember életében a család a legfontosabb, de mi van akkor ha megbántanak nem egyszer nem kétszer…persze az ember megbocsát, de meddig lehet ezt elviselni azt hogy belegázolnak a lelkedbe, és persze tudjuk attól fáj a legjobban akiket szeretsz. Hol a határ mikor mondhatod azt hogy kész befejeztem megszűnt számomra létezni….mostanában sok-minden össze jött munkahelyileg is és a családban is.
Csalódtam emberekben, a társadalomban a családomban és ebben az egész rendszerben a világban abban ahogy most működik és abban, hogy olyan emberek érvényesülnek akik mindenre képesek és mindent megtesznek azért hogy haladjanak hogy több pénzük legyen akár embereken is átgázolnak nem nézve semmit.
Hova tart így ez a világ mi lesz így az emberekből a fiatalokból???
reggel
2011 március 22. | Szerző: terezanyu
Rendszerint olyan hülyeségeket álmodok minden éjszaka, hogy fáradtbban kellek fel, mint amikor lefeküdtem. Minden napos reggeli dilemma mit vegyek fel, ami még rám jön, és mellbe nem pattan szét, utálom magam, nem hiztam el, csak valahogy megváltozott a testem és én ezel nem tudok mit kezdeni, hadilábon állok mindennel és mindenkivel, olyan vagyok mint egy dacos gyerek aki nem akarja elfogadni, hogy betöltötte a 30-at és minden változik. utálom a változásokat, mert szeretem a jó bevállt megszokott dolgokat amelyek biztonságot adnak a mindennapokban. nem tudok megbarátkozni azzal a tényel sem, hogy öregszem és körülöttem mindenki és hogy egyre nagyobb felelősség van a vállamon pl a gyerek kérdés, hallani sem akarok róla nem érzem magam arra érettnek vagy késznek, hogy én felelősséget vállaljak egy gyerekért és a nap 24 órájában önmagamat feladva csak róla gondoskodjak. Önző vagyok?? Lehet, de felelőtlen nem. Mindig is a háttérbe szorulva éltem mint egy kis senki, igaz ez nem sokat változott, de ettől jobban saját magamba nem akarok háttérbe szorulni. Kiráz a hideg még a gondolattól is hogy gyereket szüljek és neveljek. Szerintem nem mindenki született anyának. Sajnos sok olyan nő van aki meggondolatlanul felelőtlenül vállal gyereket, persze szinte senki nem bánja meg meg nem adná oda semmiért (vannak kivételek) de ott belül legmélyen a megnemélet élményeket életét sajnálja biztos vagyok benne. Sokan jönnek ilyenkor ezzel, hogy akkor mi lesz velem ha megöregszem egyedül maradok stb. Lehet ha lenne egy rakás gyerekem akkor is egyedül maradok és egy biztos meghalni mindenkinek egyedül kell, az biztos sokat segít olyankor ha melletted vannak, de akkor is egyedül kell megszenvedned a halálért mert azt sem adják ingyen. így is úgyis magadra maradsz előbb vagy utóbb.
szerte szét
2011 március 19. | Szerző: terezanyu
Jó ideje nem jelentkeztem. Minden nap más és mégis ugyan olyan. Rájöttem hogy még mindig dühös vagyok és nem tudom elfogadni azt ami van és ahogy alakult. van munkám van pasim, de mégsem jó semmi. TELHETETLEN LENNÉK, NEM MEGY HOGY BÍZZAK MÁSOKBAN A JÖVŐBEN. Már a saját érzéseimben sem tudok. naponta megy tönkre körülettem valakinek az élete a családja az álma, anélkül hogy tehetne róla. Én nem tudom ezt elfogadni nem kellene hogy így legyen. jelentem hülye vagyok egy idióta…képtelen vagyok beilleszkedni ebben az életbe lázadok nap mint nap….
pancser
2011 február 11. | Szerző: terezanyu
Szerintem az a legrosszabb, amikor az ember saját magával áll harcban. Őszintén szólva utálom magam és az egész életemet úgy ahogy van, és nem tudok már mit kezdeni én már mindent megpróbáltam ami tőlem telik, de elfáradtam. Tanácstalan vagyok, lehet már dili dokihoz kellene menni. ÁÁá annyi mindent akartam írni most meg semmi nem jut az eszembe csak annyi h egy pancser vagyok aki már semminek nem tud örülni és semmiben nem talál örömöt.
Születésnap
2011 január 18. | Szerző: terezanyu
A konyha még romokban hever, de most nem bánom. Kicsit nehéz a fejem a martinitől, de nem bánom. Jó volt a tegnap este. A reggel nem indult valami jól kétsége esett, hogy nincs pénze ajándékot venni nekem, de én nem bántam, mert ő maga az ajándék nekem nagyon sokszor és ez most bőven elég, néha talán még sok is. Soha ne legyen ennél rosszabb szülinapom. Furcsa ez a 30 szám valami lezárult ezzel a 20 évek, de valahol azért szomorú vagyok nem nagyon viselem jól a változásokat, de idővel majd belejövök. Egy biztos annak ellenére hogy megint nincs munkahelyem, lelkileg jól vagyok.
fal
2010 december 28. | Szerző: terezanyu
Fal, fal, fal és még több fal a mivel körbevettem magam és kb. fél téglájával bontom lefelé vagy még annyival sem. Egyszerűen képtelen vagyok arra hogy engedjem valamennyire belém lásson iszonyú nehéz én nem is gondoltam volna h ennyi mindentől elzártam magam, és most itt állok minden jó előtt és képtelen vagyok magamhoz közel engedni. Két út van van egy hosszú és egy nagyon rövid….küzdhetek és feladhatom….félek, félek félek és nagyon nagyon félek…ááááá utálom ezt…utálom elegem van….
sztori
2010 december 23. | Szerző: terezanyu
Kurva soha semmilyen körülmények között nem lennék több okból sem.
Semmi extra sztori elhívtak randizni igent mondtam, találkoztunk és azóta is együtt vagyunk. Építkezünk mármint lelkileg kis darabokból ismerjük meg egymást és rakjuk össze magunkat és szívünket. Azóta sok mindent másképpen látok, lassú folyamat, de igyekszem nem feladni és bízni, ami baromi nehéz.
Furcsa odafigyel rám, és gondoskodik rólam ha pl. beteg vagyok. Ez még idegen nekem de nem írom azt h rossz érzés lenne. Még megtartanám magamnak ezt az érzést próbálom szokni ízlelgetni aztán majd írok, de talán hosszú évek óta ez egy igazi karácsony lesz 😀
karácsony előtt
2010 december 19. | Szerző: terezanyu
Írhatjuk azt h jó nagy fordulatot vett az életem, lett egy párom. És most már nem egyedül vagyok, ami eleinte rémisztő volt néha még most is 😀 de egy valaminek örülök, hogy karácsonykor nem leszek egyedül. És most valahogy más lesz mint a többi karácsony.
Nagyon nehéz ennyi év után bízni hinni és szeretni valakit, néha úgy érzem feladom és elküldöm de aztán ahogy rám néz és ahogy beszél hozzám 😀
lehet hogy mégis menni fog?
csőd
2011 szeptember 6. | Szerző: terezanyu
Mindenképpen csődöt mondtam magamnak legfőképp, hónapok óta képtelen vagyok beszélni és írni arról ami bennem zajlik…nem megy…én nem ezt akartam és nem így élni….ez minden csak nem élet…lehet a pokolra jutok mert nem értékelem az életemet, lehet pokolra jutok mert nem akarok családot és lehet pokolra jutok mert kishitű lettem és feladtam, lehet pokolra jutok mert elégedetlen vagyok..lehet pokolra jutok mert irigy vagyok ki tudja…………de egy biztos születünk és halálra ítéltetünk ezzel…ez a valóság megszülöd és meghal..elmúlik nincs többé…..értelmetlenek tartom
Oldal ajánlása emailben
X